1. Séta a 200 éves platánfák árnyékában

Amennyiben egy rövid sétára indulna, azt mindenképp a dr. Schulhof Vilmos sétányon tegye. Hévíz mediterrán jellege leginkább ezen a sétányon érzékelhető a legjobban, hiszen itt kora tavasztól egészen késő őszig gyönyörködhet a színpompás virágokban és az egzotikus örökzöldekben. Ha ez még nem lenne elég, a séta során múltidéző utazás is a kezdetét veheti, hiszen a 200 éves platán fák árnyékában hűsölhet, miközben egyik oldalról a Tófürdő, míg a másik oldalról az egykori fürdővillák épületei tárulnak a szeme elé. Az 1870-es években épült házakat az 1900-as évek elején alakították mai formájukra. Különlegessége abban rejlik, hogy mindegyik háznak külön története van, íme, a legérdekesebbek:

Ella Villa Karola Elláról kapta a nevét, aki Festetics Tasziló lánya volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „C” épülete. Dél felé haladva a következő épület az étterem és a díszterem. Ennél az épületnél volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház, amit a fürdővendégek elszállásolására építettek az 1860-as évek elején. 1909-re emelettel bővítették, ekkor a fürdőhelyeken nélkülözhetetlen „Kúrszalon” funkciót kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház díszterme található itt.

2. Ismerje meg Hévíz történetét!

Amennyiben úgy érzi, hogy a testi felfrissülés mellett egy kis szellemi felfrissülésre is vágyna, akkor mindenképpen látogasson el a sétálóutcában található Fontana Filmszínházba, melynek emeletén található a Hévíz Muzeális Gyűjtemény.

A Hévíz történetét bemutató állandó tárlat 2012 márciusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának

A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”.

A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetők.

Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti.

3. Csodálja meg az Árpád-kori templomot!

Az Egregyi városrészben található az Árpád-kori templom, melyet a XIII. század közepe körül építettek. Ez Hévíz város legrégebbi múlttal rendelkező temploma. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és külső díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, és legutóbb 2015-ben.

4. Már a rómaiak is szerettek Hévízen fürdőzni

Szintén az Egregyi városrészben az Attila utca végén található a Római kori Romkert és a Római kori műemlék épület, melyek arról árulkodnak, hogy a hévízi tavat a régi rómaiak is felfedezték és előszeretettel használták azt jótékony hatása miatt. A tó jótékony hatásához köthető egy római legenda is, amely Flavius Theodosius római császárról szól. A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrást fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában.

Sőt ennek a legendának akár mi magunk is a részesei lehetünk, csupán annyit kell tennünk, hogy egy kívánságszalagot helyezünk el a romkertben, ahol már több száz ilyen szalag díszeleg és várjuk, hogy velünk is csoda történjen.

5. Ismerje meg, kinek köszönhetően vált Hévíz ismertté a világon

Az emlékszoba, mely Dr. Moll Károly munkásságát, saját orvosi eszközeit, bútorait és relikviáit mutatja be a Szent András Reumakórház B épületében látogatható.  

Dr. Moll Károly (1889-1982) Hévíz díszpolgára, 1920-tól hévízi reumatólógus orvos, fürdőorvos, majd osztályvezető főorvos és 1952-től az akkori nevén Állami Gyógyfürdőkórház igazgatóhelyettese volt. Többek között az ő kíváló szakmai munkásságának és több mint 50 publikációjának köszönhetően Hévíz európai hírnévre tett szert.  Dr. Moll Károlyról egy bronzszobor is készült 2003-ban, mely alkotás Marton László nevéhez fűződik. A szobrot a sétáló utcában tekinthetik meg az érdeklődők.

6. Kávé, fagyi, butikok a sétáló utcában

A Rákóczi utca teljes hosszában sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (ami a főutca) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétáló utca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal. Az irodában kerékpárbérlésre is lehetőség van. Tovább haladva a sétáló utcán a tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétáló utcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamatosan bővítik, fejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek.

7. Mit rejt a Hévízi-tó mélye?

A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít. A tó 4,4 hektár nagyságú és 38 méter mély, vízének hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron 33-36 °C. A hévízi tó vizének összetételét tekintve egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban: kén, kálcium, magnézium, hidrogén-karbonát. Bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. Különlegessége azonban a látogatók számára rejtve marad, hiszen igen mélyre kellene leúsznunk, 38 méteres mélységig, hogy elénk táruljon a csoda. A tó mélyén egy forrásbarlang található, ebből a barlangból tör fel a 40 fokos jótékony hatású kénes gyógyvíz. A barlangot természetesen csak az erre kiképzett búvárosztagok közelíthetik meg időnként, vízmintavétel céljából.

8. Minden, ami szem szájnak ingere: a hévízi termelői piac

Kedden, csütörtökön és szombatonként közel 800 árus kínálja portékáit a hévízi termelői piacon, amely a nagyparkoló mögötti területen húzódik. A régi idők hangulatát felidézve autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékei közül válogathatunk. Itt minden kapható, aminek még az érzékszerveink sem tudnak ellenállni. Friss kenyér illata lengi körbe a piacot, finom házilag készült kolbásszal és süteményekkel várják a látogatókat, amit akár a vásárlás előtt meg is kóstolhatunk. Emellett még vásárolhatunk mesteremberek által készített kézműves termékeket is. Egy biztos, aki ide kilátogat, az üres kézzel nem távozik.

9. Borkóstolás mediterrán hangulatban az egregyi pincékben

A város központjától egy kellemes 25 perces sétára találhatóak az egregyi borospincék. Igazi mediterrán hangulatot árasztanak a szőlősorok között megbúvó borozók és éttermek, melyek esténként mind megtelnek a fürdőzés során kifáradt vendégekkel. Itt mindenki feltöltődhet egy kellemes vacsorával vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellett. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain vagy a hangulatos borospincékben.

10. A kerubok és a tó tündére nyomában – Szobrok Hévízen

Kerubok

A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket a legenda szerint a Festetics család. Ha valaki úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból.

A tó tündére

A Tó Tündére szobor  Molnár Jenő alkotása, melyet 2000-ben avattak fel. A szobor a gyógyfürdő bejáratával szemben található a dr. Schulhof Vilmos sétányon. A tündér jobb kezével Hévíz címerét óvja, amely egy kerubot illetve egy tündérrózsát ábrázol.

Rózsakert ivókút

A Rózsakert épületében 2012-ben átadott ivókút egy gyönyörű tavirózsát ábrázol, az oszlopa pedig kerubokkal lett díszítve. Hévízen a Tradicionális Kúra egyik kiegészítő eleme az ivókúra, mely kifejezetten javasolt emésztési problémák esetén. Az ivókúra 2-3 hétig étkezés előtt fél-egy órával napi 3 alkalommal 2-3dl gyógyvíz elfogyasztását jelenti. Lassan, kis kortyokban, séta közben javasolt a termálvizet meginni, hogy a benne levő ásványok minél jobban fel tudjanak szívódni a bélrendszerben.